Sad Flue Home

I.tétel

A rendészet alapjai

a, A rend: A társadalomban követendő szabályok összessége és az ezeknek megfelelő tényleges állapot.

A közrend: Az alkotmányos rendnek és az arra épülő jogrendnek megfelelő működését értjük tárgyi értelemben. Azaz, ha az állam és a társadalom szervezet a jogszabályok alapján rendben, zavartalanul működik.

Feltételei:

• közbizalom
• köznyugalom
• közegészség
• közbiztonság

A határrend: Rögzített jogi norma és viszonyrendszer, amelyben a feleket megillető jogok, ill. terhelő kötelezettségek kölcsönösen érvényesülnek, és ezek garantálják az államhatár mentén a szomszédos államok, illetőleg polgáraik és a területükön tartózkodó külföldiek jogos érdekeit, élet és vagyonbiztonságát.

Közbiztonság: A társadalom tagjai személy- és vagyonbiztonságának állam általi garantálása és megvalósulása.

b, A belügyminisztérium rendészeti szervének működését meghatározó főbb jogszabályok:

Alkotmány: Általában a társadalom működésével kapcsolatos érdekek és célok, az állam belső szabályozására és külkapcsolatára vonatkozó alapelvek, a jogforrási rangsor csúcsán elhelyezkedő, egy törvényben megjelenő összességét értjük. (1949. évi XX. tv.)

A rendőrség: A rendőrség védelmet nyújt az élet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulóknak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. (1994. évi XXXIV. tv.)

A büntető törvénykönyv: A büntető törvénykönyv (Magyarországon a rövidítése BTK.) egy büntetőjogi kódex, amely az egyes bűncselekményeket és az értük kiszabható büntetéseket határozza meg. A büntető törvénykönyv nem feltétlenül terjed ki minden bűncselekményre, mert egyéb törvények is foglalkoznak ezekkel. (1978. évi IV. tv.)

Szabálysértési törvény: Az enyhébb súlyú büntetendő cselekmények a szabálysértések. Csak jogszabály minősíthet egy magatartást szabálysértéssé. A rendőrség, már hatóságok (ÁNTSZ, Tűzoltóság, Munkaügyi Felügyelőség stb.) valamint a települési önkormányzatok jegyzői járnak el szabálysértési ügyekben. (1999. évi LXIX. tv.)

Közigazgatási eljárási törvény: A közigazgatási eljárás a közigazgatási szervek jogszabályokban meghatározott és szabályozott eljárása. A közigazgatási eljárás szabályait Magyarországon jelenleg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szól (2004. évi CXL. tv.) (Ket.) szabályozza.

Szubjektív biztonságérzet: A lakosságnak a bűnözésről, a bűnüldözésről és a büntető igazságszolgáltatásról formált vélekedése, amelyet megalapozott információk, hiedelmek és előítéletek, félelmek és szorongások szőnek át. A szubjektív biztonságérzet lakossági közvélemény kutatásokkal becsülhető meg.
 

II. tétel

A rendészeti szervek rendeltetése, jogállása, feladatai, a Rendőrség, Katasztrófavédelem szervezeti felépítése

a, Rendészeti szervek csoportosítása: (Minisztériumi irányítás és felügyelet szerint)

• Belügy Minisztérium
• Büntetés Végrehajtási szervezet – fegyveres
• Rendészeti Szervek Védelmi Szolgálata – fegyveres
• Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium – fegyveres
• Katasztrófa-, Tűz, és Polgári Védelem – fegyveres
• Egyéb rendészeti szervek – nem fegyveres (ÁNTSZ, APEH)

Rendőrség szervezeti felépítése:

A rendőrség szervezeti felépítését tekintve központi, területi, és helyi szervekre tagozódik. A rendőrség központi szerve az ORFK, amely országos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szerv, önálló jogi személy. Az ORFK elkülönült szakmai és funkcionális szervezeti elemekre (főigazgatóságok, igazgatóságok, főosztály, szolgálat, hivatal) tagozódik.
A rendőrség területi szervei a rendőr-főkapitányságok (budapesti és megyei), a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda és a Köztársasági Őrezred. A rendőr-főkapitányságok megyei (területi) hatáskörrel és illetékességgel a másik két szerv országos hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendőri szervek, önálló jogi személyek. A rendőrség helyi szervei a rendőrkapitányság és a határrendészeti kirendeltségek. A rendőr-főkapitányság és rendőrkapitányság szervezetében rendőrőrs is szervezhető.

Katasztrófavédelem szervezeti felépítése:

• Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
• Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter
• Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságok
• Főigazgatóság: (vezet, irányít)
• Országház tűzoltóság
• Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság
• Katasztrófavédelmi Oktatási Központ
• Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság
• Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok (polgári védelmi kirendeltségek, Tűzoltóságok)
• Főigazgatóság felügyeli a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokságot

b, Egy férfi sorozatos csalásokat követ el az ország egész területén. Elfogását követően szívinfarktusban meghal. Hogyan folytatódhat a bűntetőeljárás a férfi ellen? Döntését indokolja! (soroljon fel egyéb megszüntető okokat)

Az elkövetővel szemben csalás miatt bűntetőeljárás indul, azonban az elkövető halála miatt az eljárást meg kell szüntetni. (anyakönyvi kivonat)

A büntethetőséget megszüntető okok:

az elkövető halála
a büntethetőség elévülése
a kegyelem
a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése vagy csekéllyé válása
előkészületnél, illetve a kísérletnél önkéntes elállás

III.tétel

A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása

a, A rendőrség alapvető szolgálati tagozódása: szolgálati ágakra, szolgálati okra, szakszolgálatokra tagozódik.

• bünügyi
• közrendvédelmi
• közlekedésrendészeti
• igazgatásrendészeti
• személy-és objektumvédelmi
• határrendészeti szolgálati ág

b, Helyszínbiztosítás:

• 1, közveszély elhárítása
• 2, a szándékos büncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt elfogja, az eseményt észlelőket feltartóztatja
• 3, a tanúkat visszatartja, az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítja
• 4, a helyszínt körülhatárolja, eredeti állapotában megőrzi
• 5, a közrendet zavaró cselekményeket, forgalmi torlódásokat megszünteti
• 6, az eseményt közvetlen parancsnokának jelzi
• 7, feljegyzi, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, hova szállították
• 8, nyomon üldözés lehetősége esetén az üldözést késedelem nélkül teljesíti
• 9, a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének jelentést tesz

IV. Tétel

A rendőrség, katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai, a rendészeti szervek irányítása és vezetése

a., A Rendőrség működésének általános elvei:

A Rendőrség működésének általános elveit és szabályait egyrészt az Rtv.  más részt a törvényre való tekintettel az RSZSZ. határozza meg. Az alkotmány határozza meg a Rendőrség alapvető feladatát, amelyből származtatja a Rendőrségi Törvény a Rendőrség további feladatait és az azokhoz kapcsolódó tevékenységi köröket. A rendőri feladat ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége. A Rendőrség, illetve a rendőr köteles szolgálati feladatait a jogszabályoknak és más szabályozóknak megfelelően teljesíteni és elöljárója utasításának az Rtv.-ben  foglaltak figyelembevételével engedelmeskedni, valamint a közbiztonságot és a belső rendet ha kell, élete kockáztatásával is megvédeni.  A parancsnoka utasításának teljesítését hivatásos állományú, szolgálatra alkalmas állapotban lévő rendőr csak akkor tagadhatja meg, ha azzal bűncselekményt követne el. Egyéb jogszabálysértő utasítás esetén erre elöljárója figyelmét köteles felhívni, de az utasítást köteles végrehajtani. A rendőr alapvetően a kapott utasítást mérlegelés nélkül köteles végrehajtani, legjobb tudása szerint teljesíteni, kivéve, ha ezzel bűncselekményt követ el. A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve tudomására hoznak. Az intézkedési kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, amennyiben intézkedésre alkalmas állapotban van és nincs szolgálatban lévő rendőr jelen, vagy ilyen rendőrnek kell segítséget nyújtania. Szolgálaton kívül a rendőr nem minden jogsértés esetében köteles intézkedni, hanem csak az úgynevezett bűncselekmények esetén. A titoktartási kötelezettség alól jogszabály, vagy az arra jogosult adhat felmentést. Fontos kiemelnünk, hogy minden adat, információ, amit a rendőri szolgálattal összefüggésben van, szolgálati titoknak minősül, illetéktelen számára nem szabad elmondani. Ha a rendőr betegség, baleseti  sérülés miatt szolgálatra képtelenné vált, szolgálatképességének helyreállítása érdekében köteles a gyógykezelésre vonatkozó utasításoknak eleget tenni. A rendőr szolgálati magatartásával vagy tevékenységével kapcsolatban ajándékot, jutalmat, kedvezményt vagy más előnyt nem fogadhat el. Szolgálati tevékenységének elismeréseképpen ajándékot, jutalmat csak a Kitüntetési és Elismerési Szabályzat előírásai szerint kaphat. A rendőr a Rendőrség képviselőjeként, szakértőjeként a sajtóban, a rádió és televízió műsoraiban, filmekben csak az országos rendőrfőkapitány, illetve helyettesi előzetes hozzájárulásával szerepelhet.  A rendőrként történő nyilvános szerepléshez engedélyt kell kérni. Ilyen közéleti szerepléskor a rendőr tartózkodni köteles a politikai nyilatkozatoktól, magatartása a társadalmi szervezeteket illetően semleges kell hogy legyen. A rendőr szabadidejében részt vehet a törvényesen szervezett gyűléseken, rendezvényeken. Azonban egyenruhát nem viselhet, lőfegyvert nem tarthat magánál, és ha rendőrségi oszlatásra kerül sor, köteles a helyszínt azonnal, önként elhagyni.

b., A  Katasztrófavédelem működésének általános elvei:

A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem működését meghatározó általános elvek különböznek a Rendőrségnél már tárgyalt elvektől és szabályoktól. A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem működését meghatározó elvek és azok alkalmazásának szabályai :
- a katasztrófa-, tűz- és polgári védelem működésének törvényi szintű szabályozása.
További sajátosság, hogy minősített időszakban rendeleti úton is szabályozható a katasztrófa-, tűz – és polgári védelem működése.
- a katasztrófa-, tűz- és polgári védelemi feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége, a titoktartás kötelezettsége, a szolgálati érintkezés szabályai, a katasztrófa-, tűz- és polgári védelemi magatartás és a készültségi szolgálatba lépés szabályai a katasztrófa-, tűz- és polgári védelem hivatásos tagjaira  vonatkozóan, a nyilvános szereplés, illetve kérelem, panasz bejelentése tartalmában megegyezik a Rendőrségnél e tárgyban leírtakkal.
-az intézkedi kötelezettség
A katasztrófa-, tűz- és polgári védelem működésének egyik kiemelten fontos elve a közreműködő igénybevétele. Ezt hangsúlyozza a katasztrófavédelmi törvény, amikor azt fogalmazza meg, hogy a katasztrófák elleni védekezést  és a következmények felszámolását az e célra létrehozott szerveken kívül  az egyes állami, önkormányzati és rendvédelmi szervek, gazdálkodó és társadalmi szervezetek, köztestületek bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.         

Gázriasztó fegyver közterületen való viseléséhez vizsgát kell tenni. A fegyver vásárlását a helyi rendőri szerv igazgatásrendészeti osztályán a fegyver engedélyező előadónak bekell jelenteni. Ott hol a lakásban csak a fegyver vásárlását kell bejelenteni.

Flóbert pisztoly esetében a fegyver  cső torkolati energiája 2.5 J-nál nem lehet nagyobb. Sportcélból lehet tartani nem kell hozzá engedély, közterületen nem viselhető.

Pa 63  fő részei:

• ·    fegyvertok  markolat
• ·    elsütő billentyű
• ·    sátor vas
• ·    fegyver cső
• ·    töltényűr
• ·    szán: - ütőszeg – hüvelyvonó
• ·    szánvisszatoló rugó
• ·    szekrénytár  (ebben van a lőszer)

V. Tétel:

Intézkedések és kényszerítő eszközök

a., A rendőri intézkedésekkel szemben támasztott általános követelmények :

• szükséhesség
• jogszerűség
• szakszerűség
• arányosság
• objektivitás
• eredményesség
• biztonságosság

Rendőri intézkedések:

• felvilágosítás adás, kérés
• segítségnyújtás
• fokozott ellenörzés
• ruházat, csomag, jármű átvizsgálása
• csomagátvizsgálás
• feltartóztatás
• határforgalom ellenörzés

b., A lőfegyver használatot meg kell előznie:

• felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjen
• más kényszerítő eszköz alkalmazásának
• figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik
• figyelmeztető lövésnek

A lőfegyverhasználat esetei:

• az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására
• a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására
• közveszélyokozás, terrorcselekmény vagy a légi jármű, vasúti, vizi, közűti tömgközlekedési, vagy tömeges áruszállytásra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására
• lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására
• az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegycerkezve intézett támadás elhárítására
• az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására
• azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy az élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más, az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal
• az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszakiszabadításának megakadályozására  az azt megkísérlővel szemben
• a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására

VI. tétel

Katasztrófa kidolgozása

a., Határozza meg a katasztrófa fogalmát és csoportosítsa jellemezze a katasztrófát:

Olyan történés, amely számos ember életét vagy egészségét, a lakosság jelentős dologi értékeit, alapvető ellátását, avagy a környezetet veszélyezteti vagy károsítja olyan mértékben, hogy elhárítására és leküzdésére hatóságok, intézmények és szervezetek együttműködése szükséges;

Katasztrófák csoportosítása:

Természeti katasztrófák:

-ár- és belvíz
-aszály
-hótorlaszok, jegesedés
-földrengés
-földcsuszamlás
-tűzvészek ( erdei- tőzeg)

Társadalmi (civilizációs) katasztrófák:
-tömegszerencsétlenségek (közúti, vasúti, légi, vízi)
-üzemi, ipari, nukleális katasztrófák
-tűzesetek
-biológiai szennyezés, járványok
-káros légszennyezés
-környezetszennyezés, vegyi katasztrófák
-ivóvíz- bázis szennyezése
-migrációs katasztórák

b., Ismertesse a magyar gépjármű rendszámtábláinak jellemzőit  kiemelve a különleges rendszámtáblákat és az azt vezető személyek jogait és a velük szemben történő rendőri intézkedéseket:

Az állandó rendszámtábla az betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és a „H” jelzést ( ez a még mindig látható régi típusú, hazánk uniós csatlakozása előtt használatos rendszámtábla), vagy az európai zászlót jelképező kék mezőben 12 sárga csillagot és fehér „H” jelzést ( az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk után használatba vett, új típusú rendszám), az

 Különleges rendszámtáblák: Különleges rendszámtáblák "DT, CK, V, X, P, Z"betűjelű és TAXI, FUVAROZÓ (sárga):

A közlekedési igazgatási hatóság különleges rendszámot ad ki:

• a Magyarországon működő diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek s ezek nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tagjai és családtagjaik járműveire "DT" betűjellel,
• a diplomáciai képviseletek, szervezetek igazgatási, műszaki és kisegítő személyzetének nem magyar állampolgárságúak tagjai és családtagjaik járműveire "CK" betűjellel
• a tartósan belföldön üzemeltetett - az előző pontokban tartozó személyek tulajdonában lévő, a bevándorolt, menekült, a letelepedett jogállású, illetve EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező természetes személy, vagy a magyar cégbíróság által nyilvántartásba vett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tulajdonát képező jármű kivételével - külföldi tulajdonú járműre "C" kezdő betűjellel,
• a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedés szolgáltatást végző járműre (pl: taxira, autóbuszokra, magánfuvarozók teherjárműire) a szabványtól eltérő sárga alapszínnel,
• a muzeális jellegű járművekre "OT" betűjellel

Igazoltatás közben a rendőr a személyes iratokat kéri el ha különleges rendszámtáblával rendelkezik felmutatja annak engedélyét és a rendőr tovább engedi majd rendőri jelentést ír róla.

• A „DT” betűjelű rendszámtábla alapszíne kék, karakterei és kerete színe fehér, két betűjelet és kötőjellel elválasztott két-két  összesen 4 számjegyet tartalmaz.
• A”CK” betűjelű rendszámtábla alapszíne fehér karakterei és a keret színe piros, két betűjeles és kötőjellel elválasztott két- két összesen 4 számjegyet tartalmaz.
• A „OT” betűjelű rendszámtábla alapszíne fehér, karakterei és kerete színe fekete, két betűjeles és kötőjellel elválasztott két- két összesen 4 számjegyet tartalmaz.
• A „RR”betűjelű rendszámtábla alapszíne fehér, karakterei és kerete színe fekete, két betűjeles és kötőjellel elválasztott két- két összesen 4 számjegyet tartalmaz.
• A „R” kezdő betűjelű összesen két betűjelet kötőjellel elválasztott két- két összesen 4 számjegyet tartalmaz.
• A „H” kezdő betűjelű összesen két betűjelet és kötőjellel elválasztott két- két összesen 4 számjegyet tartalmaz. Kivéve az „RR” rendszámtábla alapszíne fehér és a keret színe fekete.
• A „C” kezdő betűjelű rendszámtábla kötőjellel elválasztott összesen két betűjelet, kivéve a „CK” és a 4 számjegyet tartalmaz, alapszíne fehér a karakterei és a keret színe fekete.
• Az „X” kezdő betűjelű rendszámtábla kötőjellel elválasztott összesen két betűjelet és 4 számjegyet tartalmaz  alapszíne a fehér a karakterei és a keret színe fekete.

A közúti közlekedési szolgáltatást végző járműre kiadott rendszámtábla alapszíne sárga, karakterei és a keret színe fekete, három betűjelből és három számjegyből áll.

A rendőr az intézkedést - ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, ha egyenruhát visel tisztelgéssel, és a tervezett intézkedés megjelölése és célja, valamint neve és azonosító száma közlésével kezdi meg. Az intézkedő rendőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét is felmutatja.
A vezető személynek kötelessége igazolni magát és átnyújtani a vezetői engedélyét.
 

VII. Tétel

Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek


a., A rendőrség együttműködésének területei: a bűn- és balesetmegelőzés, kábítószerprevenció, ifjúságvédelem, az időskorúak segítésétől, egészen a nemzeti és etnikai kisebbségek jogegyenlőségének megvalósulásáig terjednek.
A rendőrség stratégiailag legfontosabb civil partnerének a polgárőrséget jelöli meg.

Az Rtv. Pontosan meghatározza, hogy milyen területeke és milyen kérdésekben kötelezi az adott rendőri szervek vezetőit az önkormányzat képviselő-testületével való együttműködésre, a szükséges tájékoztatások megadására, a tevékenységükről szóló időszakos beszámolók megtartására.
A Rendőrség és Határőrség 2008. január 1-je utáni integrációját követően a továbbiakban szorosan együttműködnek.

A magyar Rendőrség felveszi a kapcsolatokat a különböző Európai Uniós tagállamok bűnüldöző szervezeteivel is:

• Europol,
• Európai Kábítószer- és Kábítószer-függőség Megfigyelő Központ,
• Reitox,
• Schengeni Információs Rendszer,
• SIRENE irodái,
• Európai Igazságügyi Hálózat,
• EUROJUST.

Ismertesse az Európai Uniós és Schengeni tagságból adódó rendészeti szerveket érintő feladatokat:

A schengeni térség országaiból származó személyek ellenőrzésének megszüntetése: a személyazonossági okmányok bemutatása megszűnt mindazok számára, akik a belső határállomásokon kelnek át – legyenek akár az EU állampolgárai, akár más ország lakói.

Néhány biztonsági ellenőrzés azonban megmaradt:
járőrök igazoltatnak egy 20 km széles határsávban,
az EU-n kívülre nyitott repülőtereken, kikötőkben és pályaudvarokon ;
biztonsági ellenőrzések a repülőtereken a beszálláskor ;
kiskorú gyermekeknek a térség elhagyásához engedélyre van szükségük.

Kivételes esetekben, amikor a közrend veszélybe kerül, hazánk is átmenetileg visszaállíthatja a rendszeres igazoltatást a határokon.


b., Határolja el egymástól a rendzavarás szabálysértését és a garázdaság bűncselekményét

Garázdaság bűncselekménye: Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A három leírt törvényi feltétel egyidejű fennállta szükséges a bűncselekmény megállapíthatóságához:

• kihívóan közösségellenesség
• erőszakos magatartás tanúsítása
• a magatartás megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas kell hogy legyen

Rendzavarás szabálysértése: Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, mely aklamas arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen, vagy mást verekedésre felhív, és a hatóság vagy az eljáró hivatalos személy intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít.

• rendzavarás esetén még nincs fizikai erőszak

IX.tétel

A szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek

a) Ismertesse a rendőrség személyi állományával szemben támasztott társadalmi elvárásokat, jogi, szakmai és etikai követelményeket!

Jogi, szakmai követelmények:
        -önkéntes jelentkezés
        -18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb életkor
        -cselekvőképesség
        -állandó belföldi lakóhely
        -büntetlen előélet
        -a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű
        -magyar állampolgárság
        -a hivatásos szolgálatra - a tervezett beosztáshoz - egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálaton történő megfelelés
        -egyes alkotmányos állampolgári jogok korlátozásának elfogadása
        -megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek

    b) A hivatásos állomány tagjával szemben támasztott társadalmi elvárások
        - A Rendőri Hivatás Etikai Kódexe
            1) A fegyveres rendvédelmi szervek alapfeladata a közbiztonság és a belső rend fenntartása, megóvása, az államhatár védelme, a lakosság mindennapi életvitelének és életrendjének segítése, oltalmazása.
            2) A szakmai professzionalizmus, a fegyelmezett szolgálatellátás, az etikus hivatásgyakorlás elengedhetetlen feltételei a fegyveres szervek és az állampolgárok súrlódásmentes együttműködésének.
            3) A fegyveres rendészeti szolgálat állandó szakmai, pszichikai és fizikai készenléti állapotot követel. A fegyveres szerv tagjának képesnek kell lennie arra, hogy szétválassza a magánéletét és a szolgálattal járó kötelezettségeket, feladatokat.
            4) A rendőr a törvényekben előírt módon megelőzi, felderíti, illetőleg megakadályozza a jogsértéseket, mindenkor törvényben biztosított hatósági jogköröket gyakorol, és előírt kötelezettségeket teljesít.
            5) Tudjon az alapelveknek megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazni, valamint eljárjon az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető cselekmények megelőzése, felderítése, megakadályozása illetőleg megszakítása érdekében.

    c) Etikai követelmények:
            1) A köz szolgálatáról és a testülethez való tartozásról:
                    A rendőr a szolgálatát a törvényekben kifejeződő társadalmi akaratnak megfelelően, a köz érdekében, a társadalom által biztosított lehetőségek között látja el. Hivatását az előírások és vezetők utasításainak betartásával, az esküjében foglaltak szerint gyakorolja.
            2) A tisztességről:
                    A rendőr becsületes, fegyelmezett, kötelességtudó, visszautasít minden olyan tartalmú nyílt vagy burkolt kérést, amely az előírásoktól való eltérésre irányul. Elutasítja a korrupciót, annak valamennyi formája ellen fellép.
            3) Az erőszakról:
                    A rendőr erőszakot kivételesen, kizárólag a törvényes cél elérése érdekében, jogszerű formában és szükséges mértékben alkalmaz, törekszik a következmények mérsékelésére.
            4) A hátrányos megkülöböztetés tilalmáról:
                    A rendőr elismeri és védi az emberi méltóságot. Tiszteletben tartja az emberi és a személyiségi jogokat. Elfogulatlanul jár el nemre, korra, állampolgárságra, etnikai hovatartozásra, vallási és politikai meggyőződésre, társadalmi és vagyoni helyzetre tekintet nélkül.
            5) Az emberségről és a segítségnyújtásról:
                    A rendőr a ráruházott hatalom alkalmazása során megfontolt és mértéktartó, intézkedéseit előítéletektől és indulatoktól mentesen hajtja végre, kerüli a szügségtelen konfliktusok kialakulását.
            6) A bajtársiasságról:
                    A rendőr együttműködik munkatársaival, velük kulturáltan, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés szellemében érintkezik.
            7) A felelősségről:
                    A rendőr szolgálati feladatai végrehajtásáért, döntéseiért jogi, erkölcsi és anyagi értelemben is felelősséggel tartozik.
            8) A munka minőségéről:
                    A rendőr jól ismeri a tevékenységét szabályozó előírásokat, munkáját lelkiismeretesen, magas színvonalon, törvényesen, szakszerűen, hatékonyan végzi.
            9) Az információról:
                    A rendőr betartja a titok- és adatvédelmi rendelkezéseket, szolgálatban és a magánéletben egyaránt.
            10) A megjelenésről:
                    A rendőr megjelenésével is emeli a testület társadalmi megbecsülését, tiszteletet és bizalmat ébreszt.
            11) A vezetőkről:
                    A vezető tiszteletben tartja beosztottjai emberi méltóságát, gondoskodik róluk, megbecsüléssel és részrehajlás nélkül irányítja őket.
            12) A szolgálaton kívüli magatartásról:
                    A rendőr magánéletében is példamutató, nem sérti a közerkölcs és a jó ízlés szabályait.
            13) A közbizalomról:
                    A Rendőrség működésével a közbizalom elengedhetetlenül szükséges, ezért különösen károsnak tekinthetők azok a szolgálaton kívüli cselekmények, amelyek azt veszélyeztetik.   


d) Van-e helye kényszerítő eszköz alkalmazásának az alábbi esetben, ha igen, akkor milyen kényszerítő eszközt és milyen módon alkalmazhat a rendőr járőr?

Az államhatártól néhány száz méterre egy földúton az akkor még ismeretlen Sz. Sándort a szolgálati kutyával megerősített rendőr járőr igazoltatni akarta, amikor nevezett a vele szemben jogszerűen intézkedő rendőrt ököllel mellbe vágta, és a helyszínről el akart menekülni.

Ez egy hivatalos személy elleni bűncselekmény, határsértéssel. A nevezett ellen a menekülés megakadályozása céljából bármilyen kényszerítő eszközt alkalmazhat a járőr (testi kényszer, gumibot, bilincs, gázspray), a szolgálati kutyát, illetve a lőfegyvert csak legvégső esetben alkalmazhatja az intézkedő rendőr.

XI. Tétel

a., Ismertesse a rendészeti szerveknél alkalmazott rendfokozatokat állománycsoportok szerint,valamint ismertesse a rendőrségnél alkalmazott rendfokozati jelzéseket!Sorolja fel,milyen iskolákat ismer,ahol rendőröket képeznek!

Hivatásos állománycsoportok:

• tiszthelyettesek
• zászlósok
• tisztek
• főtisztek
• tábornokok

Rendfokozati jelzések:

• őrmester: kék alapon ezüstszínű szegély,"V"alakú sávcsík, rendőrségi                pajzs,illetve egy rozetta, vagyis hatágú csilla.
• törzsőrmester: Kék alapon ezüstszínű szegély,"V"alakú sávcsík, rendőrségi      pajzs,illetve kettő rozetta, vagyis hatágú csillag
• főtörzsőrmester: kék alapon ezüstszínű szegély, "V"alakú sávcsík,rendőrségi pajzs,illetve három rozetta,vagyis hatágú csillag.
• zászlós: kék alapn ezüstszínű "V"alakú sávcsík,aranyszínű szegély,rendőrségi pajsz,illetve egy rozetta,vagyis hatágú csillag
• törzszászlós: kék alapon ezüstszínű "V"alakú sávcsík,aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve kettő rozetta,vagyis hatágú csillag.
• főtörzszászlós: kék alapn ezüstszínű "V"alakú sávcsík,aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve három rozetta,vagyis hatágú csillag.
• hadnagy: kék alapon aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve egy rozetta,vagyis hatágú csillag
• főhadnagy: kék alapon aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve kettő rozetta,vagyis hatágú csillag.
• százados: kék alapon aranyzsínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve három rozetta,vagyis hatágú csillag.
• őrnagy: kék alapon,háromnegyedes aranyszínű hímzett betoldás,aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve egy ezüstszínű rozetta,vagyis hatágú csillag.
• alezredes: kék alapon,háromnegyedes aranyszínű hímzett betoldás,aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve kettő ezüstszínű rozetta,vagyis hatágú csillag.
• ezredes: kék alapon,háromnegyedes aranyszínű hímzett betoldás,aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve három ezüstszínű rozetta,vagyis hatágú csillag.
• dandártábornok: aranyszínű hímzett alapn,aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve egy ezüstszínű rozetta,vagyis hatágú csillag.
• vezérőrnagy: aranyszínű hímzett alapn,aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve kettő ezüstszínű rozetta,vagyis hatágú csillag.
• altábornagy: aranyszínű hímzett alapn,aranyszínű szegély,rendőrségi pajzs,illetve három ezüstszínű rozetta,vagyis hatágú csillag.

Rendőrképző iskolák:

• Miskolci
• Adyligeti
• Szegedi
• Körmendi Rendészeti Szakközépiskola
• Budapesti Rendőrtiszti Főiskola azaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészeti Kara.

b., Hasonlítsa össze az alkoholmérgezés és a drogmérgezés tüneteit! Csoportosítsa élettani hatásuk alapján az illegális drogokat!


Alkoholmérgezés tünetei:

• alkoholszagú lehelet
• mély alvás,horkoló lélegzés
• lángoló,verejtékes arc
• feszet,telt pulzus

Drog által okozott mérgezés:

• a pupilla beszűkülése
• zavartság,lomhaság
• lassú felületes lélegzés
• hallucináció,agresszivitás
• a tűszúrások nyomai, vagy a kábítószer felhasználásához szükséges eszközök,anyagok jelenléte
• a pulzusműködés zavarai

Illegális drogok

• lassítók
• gyorsítók
• hallucinogének
• Depresszánsok azaz lassítók:
• ópiátok:heroin,ópium,morfium,methodon,máktea
• gyógyszerek:altatók,nyugtatók,fájdalomcsillapítók
• alkohol

Stimulánsok azaz gyorsítók

• kokain
• crack
• szeres óldószerek
• amphetaminok:speed,extasy

Hallucinogének azaz színes álmokat okozó

• cannabis:marihuána,hasis
• LSD
• mescalin
• gombák

XII.Tétel

Az alaki magatartás

a., Értelmezze az elöljáró,alárendelt,feljebbvaló fogalmakat!Ismertesse az alakiság jelentőségét,a tiszteletadás módozatait,a tiszteletadás kötelező eseteit!

Elöljáró: az,akinek a rendőr szolgálati beosztás,külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is alá van rendelve, és akinek az alárendelt részére parancsadási,utasítási joga van.
Alárendelt:az,aki valamely elöljáróhoz szolgálati beosztás,külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva.
Feljebbvaló: az,akinek magasabb rendfokozata van és az alacsonyabb rendfokozatúval nem áll elöljárói viszonyban.
Alakiság jelentősége:az alakiság a szabályozott tevékenységek és megnyilvánulási formák összessége, amely a fegyveres szervek és különböző kötelékek egységes-az általános testtartásnál feszesebb-megjelenésében, tevékenységében és fegyelmezett magatartásában jut kifejezésre.

Tiszteletadás módozatai:

• tiszteletadás egyenruhában: tisztelgéssel,fővetéssel,főhajtással
• tiszteletadás polgári ruhában: fővetéssel,főhajtással

Tiszteletadás kötelező esetei:

• a magyar Himnusz, a Szózat továbbá más államok himnuszának felhangzásakor
• a Magyar Köztársaság állami zászlajának
• a népek és hazánk szabadságáért,fügetlenségéért, a társadalmi haladásért elesett magyar hazafiak és más népek harcosainak síremléke,emlékműve előtt,ha ott díszőrség áll
• a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek csapatzászlai előtt
• a fegyveresk erők, a rendvédelmi szervek egységei által kísért temetési menetnek.

b., Ismerje fel és nevezze meg a képeken látható rendfokozati jelzéseket,s csoportosítsa őket!

XIII. Tétel

Tereptan alapjai

    a., Ismertesse a tereptárgy fogalmát és sorolja fel fajtáit! Mondja el a közigazgatási térkép színeinek jelentését, ismertesse a térkép egyéb jelzéseit!

A terep: a terep, lényegében nem más, mint a földfelszín, valamint a rajta lévő természetes és mesterséges tárgyak összessége.

A különböző kőzetekből illetve ezek málladékaiból kialakult földfelszíni alakzatokat közös néven domborzatnak nevezzük. A kialakult egyetlenségeket alapvető fő domborzati formákra oszthatjuk, fel úgymint: hegy, hegyhát, katlan, völgy, nyereg.

Tereptárgyak: a terepen található mindazon tárgyakat, amelyeket a természet vagy emberi kéz hozott létre, tereptárgyaknak nevezzük.

A gyakorlatban a tereptárgyakat az alábbiak szerint célszerű csoportosítani:

•  Települések: városok, városi falusi épületek együttese
•  Ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi létesítmények: gyárak,erőművek,bányák
• Út-, vasúthálózat : autópályák, autóutak, földutak
• Villamos- és híradó berendezések: nagyfeszültségű vezeték, adótorony
• Vizek és az azokon található műtárgyak: folyók, csatornák, hidak
• Növényzet és talajok: erdők, mezők, kertek

A terep fajtái és főbb jellemzői:

Fedettség szerint a terep lehet nyílt, részben fedett vagy fedett.

• Nyílt: a nyílt terepen kiemelkedő tereptárgyak nem találhatóak.
• Részben fedett: részben fedett terepen már jelentős mennyiségben találunk kiemelkedő tereptárgyakat, de ezek a terep 50%-nál kevesebb területen vannak.
• Fedett: fedett terepen a tereptárgyak nagy összefüggő területet alkotnak, a kilátás és ezen keresztül a tájékozódás nehézkes.

Felszín tagoltsága szerint: sík, dombos, hegyes

Térkép:
A térkép a föld felszínét, vagy annak egy részét kisebbítve, síkban, meghatározott méretarányú sajátos jelrendszerrel ábrázolt felületi rajza.

Ha a térkép méretaránya 1:100 000 akkor ez azt jelenti, hogy ami a térképen 1 cm az a valóságban 100 000 cm-nek, vagyis 1 km-nek felel meg.

Méretarányok szerint lehetnek:
- nagy méretarányú
- közepes méretarányú
- kis méretarányú

Tartalom szerint lehetnek: földmérési térképek, topográfiai térképek, földrajzi térképek, tematikus térképek, turistatérképek,  autós térképek, atlaszok , földgömbök.

Közigazgatási térkép:
A földrajzi térképekkel ellentétben, a közigazgatási térképek nem mutatják a domborzatot: ezek a közepes vagy kis méretarányú térképek elsősorban az adott terület (megye, ország) közigazgatási határait (település-, megye-, országhatárt) ábrázolja. A földrajzi térképpel összehasonlítva a településeket és a közlekedési vonalakat kiemelve ábrázolja, míg a vízrajzot nem annyira részletesen.


       b., Ön járőrszolgálatot teljesít,és társával igazoltat egy személyt,aki nem     tudja hitelt érdemlően igazolni magát. Milyen intézkedést foganatosít ezzel a személlyel szemben. Döntését indokolja!

Indoklás:

Ha az igazoltatott személy nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, nincs nála olyan hivatalos papír amivel igazolni tudná magát akkor meg kérem , hogy mondja a nevét, születési idő (év, hó, nap) születési hely, anyja neve. Miután mind ezt feljegyeztük, a központi ügyeleten keresztül ellenőrizzük az adatokat. Ha minden megfelel akkor elengedjük. Ha nem felel meg a valóságnak amiket mondott, akkor előállítjuk az igazoltatott személyt. Ha úgy látom rögtön előállíthatom.
Az igazoltatott személyt bevisszük, és bediktáljuk  az adatokat majd megnézed a személy és nyilvántartó rendszerben hogy körözik-e vagy sem. Ha körözik akkor eljárást indítok ellene.

XIV. Tétel

A terepen történő tájékozódás

    a., Ismertesse a hazai közúthálózat számozását, a közúti gépjárművek államjelzéseit, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyeit!

Hazai Közúthálózat számozása:

• Autópálya; autóút: egy betű és egy szám alapján van jelölve. pl.: M4; M0; M1; M3; M5; M5
• Elsőrendű főutak: egy számmal jelöljük, mely egy vagy kettő számjegyből áll. Pl.: 8, 44, 87
• Másodrendű főutak: szintén egy számmal vannak jelölve, mely 3 számjegyből áll. Pl.: 111, 443
• A mellékutak, a földutak, a talaj utak nem kerülnek külön megjelölésre. Az utak számozása tájékozást ad arról, hogy a magasabb rendű úthoz viszonyítva hol helyezkedik el. Pl.: az 52-es számmal jelzett útra, az 5 főútvonalról lehet letérni.

Közúti gépjárművek államjelzései:

• CH=Svájc
• TR= Törökország
• HR= Horvátország
• SLO= Szlovénia

    b., Ön közlekedési ellenőrzést végez, mikor egy ellenőrzés alá vont gépkocsivezetőn alkohol fogyasztásból eredő tüneteket ( zavartság, bódultság) észlel. Hogyan intézkedik ezzel a személlyel szembe, döntését indokolja.

Megkérdezem, hogy fogyasztott e alkoholt,  aztán a  légalkoholmérő készüléket vagy a  spiratesztett ami feltörhető kifújatom vele az ad egy értéket és ha kimutatja hogy fogyasztott alkoholt (ami meghaladja azt az értéket ami felett már szabálysértés) akkor előállítom  továbbá, ha kell akkor mintavétel szükséges ezt már SHERES ETHILOMETERREL, az is egy légalkohol mérő műszer azzal kifújatom kétszer..ha az első sikeres volt várok 20-30 percet és kifújatom másodjára is..aztán ha 0,8 alatt van szabálysértés ha felette akkor büntetőeljárás...ha nem hajlandó belefújni és nem áll rendelkezésre vérvétel ..akkor is büntetőeljárás indítok ellene és a vezető engedélyét a helyszínen bevonjuk.

 

XV. TÉTEL

A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása, a jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok,szabálysértési alapismeretek, a szabálysértés fogalma elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok.

    a., Jogellenes cselekmények: az a társadalomra veszélyes emberi magatartás (tevékenység vagy mulasztás), amelyet a jogalkotó szerv a társadalomban általánosan elfogadott normák (érdekek vagy értékek) megsértése vagy veszélyeztetése esetén azzá nyilvánít.

A jogellenes cselekményeket két csoportba sorolhatjuk, ezek a szabálysértések és a bűncselekmények, amely a jogellenes cselekmények e két csoportba sorolásánál alapvetően a társadalomra veszélyesség enyhébb (csekélyebb) vagy súlyosabb fokát veszi figyelembe.

A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok.

Szabálysértést és a szabálysértést elkövetőkkel szembeni eljárás szabályait törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet vagy önkormányzati rendelet határozhat meg. Ezek a szabálysértési jog forrásai, amelyek-a főbb jogforrásokat illetően az alábbiak:

• az 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről
• a 218/1999. (XII.28) kormányrendelet az egyes szabálysértésekről
• az egyes helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek helyi szabálysértéseket meghatározó önkormányzati rendeletei.
• a meghatározó miniszteri rendeletek

Bűncselekményt és a bűncselekményt elkövetőkkel szembeni eljárás szabályait azonban alapvetően csak törvény és szűkebb körben miniszteri rendelet, vagy legfelsőbb bírósági jogegység határozat, esetleg nemzetközi szerződés határozhat meg. Ezek a büntetőjog forrásai, amelyek szintén a főbb jogforrásokat illetően az alábbiak:

• a magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény
• az 1987. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
• a büntetőeljárásról szoló 1998. évi XIX. törvény
• a büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges egyéb törvények, miniszteri rndeletek, legfelsőbb bírósági jogegységi határozatok, vagy nemzetközi szerződések.
•  

    b., Fogalmazza meg, mit ért szabálysértésen, kik lehetnek az elkövetői, és melyek a felelősségre vonási akadályok?

A szabálysértés: az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyílvánit , s amelynek elkövetőit a törvényban meghatározott joghátrány fenyeget.

A szabálysértés elkövetői: kifejezés olyan gyűjtőfogalom. amely magában foglalja a szabálysértés tettesét és az esetleges részeseit.

A szabálysértés elkövetői: csak olyan személyek lehetnek , akiket a szabálysértés elkövetéséért szabálysértési felelősség terhel. A szabálysértési felelősség megállapításának alapja tehát alanyi felelősség és a felróhatóság.
A szabálysértés elkövetőjének akkor róható fel a cseleke, ha azt szándékosan vagy gondatlanul követi el.

• Szándékosan követi el a cselekményt  az aki magatartásának következményeit kívánja vagy e következményekbe belenyugszik.
• Gondatlanságból pedig az aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik bízik azok elmondásában és az is , aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőlle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A felelőségre vonási akadályok:

• jogos védelem
• végszükség
• gyermekkor
• kóros elmeállapot
• önhibán kívüli ittas vagy bódult állapotban történő elkövetés
• kényszer vagy fenyegetés
• ténybeli tévedés
• cselekmény jogellenségében való tévedés
• magánindítvány hiánya
• kizárólagos feljelentési jog gyakorlásának hiánya

    c., Ismertesse, hogy a videotechnika alkalmazása milyen jelentőséggel bír a rendőri munkában (közrendvédelmi, bűnügyi szempontból.)

Videotechnika alkalmazása:

A videotechnika a fényképezésnél fejlettebb eljárás, mely leginkább valamilyen esemény, cselekmény folyamatában történő megerősítésére szolgál. Nagy előnye, hogy a valós idejű mozgóképen kívül hangrögzítésre is alkalmas, így pontosan, az elhangzottaknak megfelelően reprodukálja az adott nyomozási cselekmény során történteket.
Videotechnika alkalmazására az alábbi nyomozási cselekmények során kerülhet sor:

• szemle
• bizonyítási kísérlet
• házkutatás
• kihallgatás

XVI.tétel

Az elkövetővel szemben alkalmazható szankciók, a szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek

    a, Határozza meg a jogellenesség fogalmát! Csoportosítsa a jogellenes cselekményeket! Fejtse ki a társadalomra veszélyesség fogalmát!

Jogellenesség fogalma: a jogellenes cselekmény az a társadalomra veszélyes emberi magatartás amelyet a jogalkotó szerv a társadalomban általánosan elfogadott normák megsértése vagy veszélyeztetése esetén azzá nyilvánít.

Jogellenes cselekmények csoportosítása:

• emberi méltóság és a személyi szabadság elleni szabálysértések (pl: becsületsértés)
• tulajdon elleni szabálysértések
• pénzügyi szabálysértések
• közrend elleni szabálysértés
• közigazgatás működésének zavartalanságát veszélyeztető szabálysértések
• közlekedési szabálysértések
• hírközlési szabálysértés
• fogyasztóvédelmi szabálysértés
• munkaügyi szabálysértés
• egészségügyi és szociális szabálysértések
• mező-erdő és vízgazdálkodási szabálysértések
• vállalkozó, ipari és bányászati szabálysértés
• építésügyi szabálysértés
• közoktatás rendjét és a kultúrális javakat veszélyeztető szabálysértés
• sasjtószabálysértések

Társadalomra veszélyesség fogalma:

A társadalomra veszélyes emberi magatartás az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti, vagy veszélyezteti.

    b, A rendelkezésre álló gépjármű-országjelzések alapján nevezze meg az országot, melyet a jelzés jelöl! Sorolja fel Magyarország szomszédos országait! (Európai országjelzés)

A különböző országokból érkező közúti gépjárművek rajtuk található betüjellel is könnyen megkülönböztethetőek.

• Pl.: CH-Svájc
• TR-Törökország
• HR-Horvátország
• SLO-Szlovénia
• H-Magyarország
• CHR-Csehország
• UK-Ukrajna
• A-Ausztria
• SK-Szlovákia

A rendszámtábla hazánkban olyan hatósági jelzés, amely Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal tulajdonát képezi.

• Magyar honvédség: "H"
• Rendőrség: "R"
• Mentők: "M"
• muzeális járművek: "OT"
• külföldi tulajdonú jármű: "C"
• Vám-és Pénzügyőrség: "RR"

XVII. tétel:

Büntetőjogi alapismeretek, a bűncselekmény fogalma,felosztása,elkövetői

    a., Fogalmazza meg a bűncselekmény fogalmát,ismertesse alkotóelemeit,súly szerinti felosztását, és vázolja,kik a bűncselekmény elkövetői?

A bűncselekmény az a szándékosan vagy-ha a Btk.a gondatlan elkövetést is büntetni-gondatlanságból elkövetett cselekmény,amely veszélyes a társadalomra,és amelyre a Btk.büntetés kiszabását rendeli.

Alkotóelemei:cselekmény,büntetendőség,társadalomra veszélyesség,bűnösség

Súly szerint lehetnek:

• bűntettek
• vétségek

Bűncselekmény elkövetői:
Tettesek:

• tettes
• társtettes
• közvetett tettes

Részesek

• felbujtó:
• bűnsegéd: (fizikai és pszichikai)

    b., Mondja el milyen kötelező tartalmi elemei vannak a személykörözés elrendeléséről szóló határozatnak.Ismertesse a HERMONN rendszer felépítését,működését.

A határozatnak tartalmaznia kell:

• adott szervnek a megnevezését
• ügyirat-számot
• "határozat személykörözés elrendeléséről" címet
• milyen bűncselekmény tárgyában folytatunk nyomozást
• annak a személynek az adatai akivel szemben elfogató parancsot adtak ki
• a körözés nyilvántartásának időtartama(bűncselekmény elévülése)
• a nyilvánosságra hozatalt a vezető engedélyezte e,azaz a médiában közzé tehető e vagy sem
• a körözött személy utolsó ismert vagy lakó tartózkodási helye
• feltalálása esetén várható e,hogy ellenállást tanúsít
• jogorvoslati jogravaló felhívásra azaz fellebezhet e
• a határozat címzettje
• indoklás,hogy miért adták ki az elfogató parancsot a körözött személy ellen-dátum:óra-perc pontossággal,tehát mikor adták ki a körözést
• körözés elrendelésére jogosult vezető aláírása
• pecsét

HERMONN-rendszer: ez egy országos hálózaton működő számítástechnikai rendszer,amely tartalmazza a bel-és külföldön körözött személyeket,tárgyakat,járműveket,okmányokat Nemzetközi körözéses SIS-törvény alapján(Schengeni Információs Rendszer).