Sad Flue Home

XVIII. Tétel

Az egyes bűncselekménytípusok kriminológiai jellemzői

    a., Ismertesse a Btk. szankciórendszerének felépítését! Magyarázza el, mit jelent a rablás fogalma!

• Főbüntetések
• Mellékbüntetések

Főbüntetések:

• Szabadságvesztés: a személyi szabadságot korlátozó legsúlyosabb és leggyakoribb főbüntetés.
• Közérdekű munka: A személyi szabadságot enyhébb fokban korlátozó főbüntetés
• Pénzbüntetés: Tulajdonjogot korlátozó, legenyhébb főbüntetés. Legkevesebb 30; legnagyobb 540 napi tétel lehet. Legalább 2500; legfeljebb 200.000 Ft-ban kell meghatározni. 1 napi szabadságvesztés = 1 napi tétel

Mellékbüntetések:

• Közügyektől eltiltás: aki szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztére ítélt és méltatlan, hogy közügyekben részt vegyen
• Foglalkozástól eltiltás: aki a bűncselekményt szakképzettségét igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével, vagy felhasználásával szándékosan követ el.
• Járművezetéstől eltiltás: Járművezetés szabályainak megszegésével vagy járművet használ a bűncselekmény elkövetéséhez.
• Kiutasítás:Azt a nem magyar elkövetőt aki nem kívánatos személy a MK területéről kiutasítja, nem térhet vissza.
• Kitiltás: az a személyt, akit szabadságvesztésre ítélnek kitilthatja az országból
• Pénzmellékbüntetés

Rablás: Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot avagy élet vagy testi épség ellen közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, büntetett követ el, és 2 évtől 8 évi terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

    b., Sorolja fel és jellemezze milyen módszerrel határozhatóak meg a világtájak!
Nap segítségével

• Tárgyak árnyéka alapján
• Sarkcsillag segítségével este
• Hold segítségével éjszaka
• Egyéb módok

1. A fák kérge az északi oldalon általában vastagabb és sötétebb, mint a déli oldalon
2. A fák törzsének, köveknek, szikláknak az északi oldalán moha található meg
3. A déli hegyoldalon a hó tavasszal gyorsabban olvad mint az északi oldalon
    

XIX. Tétel.

A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások, módszerek

    a., Sorolja fel a büntetőeljárás-jog törvényi alapelveit, magyarázza el mit jelent az ártatlanság vélelme

A büntetőeljárás fogalma: az igazság megállapítására irányuló hatósági és magánszemélyek részéről kifejtett tevékenység.
 
A büntetőeljárás-jog fogalma: jogilag szabályozott büntetőeljárás, rögzíti a büntetőjogi felelősségre vonás rendjét, hatóságok és magánszemélyek jogait, kötelezettségeit, a jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének módját és formáját.
 
Jogforrások:

• külső: 1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya
• belső: 1998. évi XIX. törvény A büntetőeljárásról

A büntetőeljárást a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályozza.
 
A büntetőeljárás alapelvei: általános érvényű elvek, melyek megfogalmazzák a büntetőeljárás alapvető elemeit, meghatározzák rendszerét, az eljárásban résztvevők jogait és kötelességeit.
Keretet adnak a tv. szabályainak meghatározásához.
 
A büntetőeljárás alapelveinek csoportosítása:
 
Szervezeti alapelvek
(Alkotmány, Bírósági tv.)

• tv. előtti egyenlőség
• igazságszolgáltatás bíróság útján
• bírói függetlenség
• társas bíráskodás elve
• bírák választása és visszahívhatósága
• ülnök részvétele

Működési alapelvek

• bíróság eljárásának alapja
• bizonyítási teher
• a védelem joga
• az ártatlanság vélelme
• az anyanyelv használata

 
Az ártatlanság vélelme:
 
7.§: „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg a bűnösségét a bíróság jogerős határozatában nem állapította meg.”
 
Az ártatlanság vélelmét: az Alkotmány 57.§ (2) bekezdése tartalmazza.
 
A bíró ártatlanként kezelje a vádlottat és megadjon neki minden törvényes lehetőséget a védekezésre.
 
Az ártatlanság vélelme elfogulatlan, pártatlan bírót feltételez és meghatározza a vádlottnak a jogi helyzetét.
 
Az ártatlanság vélelmét megdöntenie a vádlónak kell.
A nem bizonyított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet.
A bűnösség csak bizonyosság alapján mondható ki.


    b., Ön szemtanúja egy közlekedési balesetnek. Mondja és ismertesse, milyen feladatai vannak a rendőrnek egy anyagi káros baleset helyszínén.


ha csak anyagi kár keletkezik, személyi sérülés nincs és a balesetben résztvevők nem tudnak megegyezni, akkor rendőri intézkedésre kerül sor:

• a rendőr biztosítja a baleset helyszínét
• ellenőrzi a személyi okmányokat (személyazonosító igazolvány)
• és a gépkocsi okmányait (forgalmi engedély, környezetvédelmi kártya, vezetői           engedély, biztosítási papírok)
• ha szükséges mindkét fél alkohol szondáztatása megtörténik
• meghallgatja a két fél és a tanuk vallomását
• helyszíni szemlét tart, mely során megállapítja, hogy kinek milyen arányú a felelőssége a baleset során
• feljelentést tesz, ha a károkozó szabálysértést követ el
• a vétlen sofőrnek a károkozó biztosítója megtéríti a vagyoni kárt.

XX. Tétel

A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete, a büntethetőségi akadályok

    A bűncselekményi tényállás:
A bűncselekmény meghatározásánál láttuk, hogy a büntetendőség a bűncselekmény egyik fogalmi eleme, e nélkül nem beszélhetünk bűncselekményről.
    A bűncselekményi tényállást több szempontból is osztályozhatjuk:
- Minősítése szerint:
alapeseti tényállás: a bűncselekménynek az életben leggyakrabban előforduló tipikus esete, amelyet a Btk. az adott bűncselekménynél leír és meghatározott büntetéssel fenyeget.
minősített eseti tényállás: a bűncselekménynek az életben ritkábban előforduló, az alapesethez képest súlyosabb esete, amelyet a Btk. az adott bűncselekménynél leír és súlyosabb büntetéssel fenyeget.
privilegizált eseti tényállás: a bűncselekménynek az életben igen ritkán előforduló, az alapesethez képest súlyosabb esete, amelyet a Btk. az adott bűncselekménynél leír és enyhébb büntetéssel fenyeget.
- Konkrétsága szerint:
történeti tényállás: a bűncselekmény elkövetésekor a valóságban megtörtént, büntetőjogi szempontból jelentős magatartások, körülmények összessége.
különös törvényi tényállás: a Btk.-ban megfogalmazott, a bűncselekmény megállapításához szükséges jogszabályi ismérvek.
általános törvényi tényállás: a büntetőjog tudósai által létrehozott elméleti rendszer, amely magában foglalja a Btk.-ban megfogalmazott bűncselekmények törvényi tényállásaiból általánosítás útján elvont közös ismérveket.

    Az általános törvényi tényállás szerkezete:

     A büntethetőségi akadályok:

A büntethetőségi akadályok lényege megegyezik, rendszere sokban hasonló a szabálysértési felelősségre vonási akadályokhoz, ezért ahol lehetséges visszautalnunk az ott kifejtettekre. A büntetőjogi felellőségre vonáshoz hasonlóan mint a szabálysértés esetén az alábbi feltételek szükségesek:
- az elkövető jogellenes cselekménye bűncselekménynek minősüljön.
- ne álljon fenn büntethetőségi akadály.
 Azaz hiába minősül az elkövető magatartása bűncselekménynek, ha büntethetőségi akadály áll fenn, nem vonható felelősségre. A büntethetőségi akadályok tehát olyan, a Btk.-ban meghatározott körülmények amelyek kizárják, vagy megszüntetik a bűncselekményi elkövető személynek a felelősségre vonását.

A rendőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági határozat nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve:
- segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából.
- bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása, vagy a bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása és előállítása céljából.
- közveszély, továbbá az életet vagy testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetőleg az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében.
- rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére.
- végrehajtási eljárás lefolytatása céljából, ha az abban való közreműködés-jogszabály alapján- a Rendőrség számára kötelező.
- az elővezetés végrehajtása érdekében.
- a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása céljából.
- személy- és létesítménybiztosítási intézkedés.
- ha az előállítás a törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.

A rendőrnek van joga belépni magánlakásba úgy is hogy nincs házkutatási parancs. A rendőr siet a  magánlakáshoz és ha felszólítás ellenére sem nyitnak ajtót és tovább hallatszik a dulakodás akkor az ajtót betörve is bemehet.

 

XXI. Tétel

a) A nyom: a nyomképző vagy nyomokozó külső felépítésnek, szerkezeti, funkcionális tulajdonságainak a vizsgált cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban létrejött visszatükröződése. A nyom tehát a nyomképző és a nyomhordozó között létrejött kölcsönhatás eredményeként keletkezik. Két fajtája van:
- Statikus nyomkeletkezés: A nyomképző és a nyomokozó közötti fizikai érintkezés során egymáson oldalirányban nem mozdulnak el.
- Dinamikus nyomkeletkezés: A nyomképző és a nyomhordozó közötti fizikai érintkezés során egymáson oldalirányban elmozdulnak, megcsúsznak.
 

b)  Zsebtolvajok ellen tudna javasolni olyan módszereket amelyekkel megelőzhető a lopás?

Zsebtolvajlásra olyan helyen kerül sor ahol egyszerre nagyobb tömeg van jelen. Ilyenek elsősorban a tömegközlekdési eszközök pl. autóbusz megállók, pályaudvarok, vasút állomások, aluljárók. Egyszerre nagyobb tömeget vonzó szórakozó helyeken pl. pénztárcánkat ruházatunk olyan részén viseljük ahol nem lehet hozzá férni könnyen (belső zseb , táskákat magunk előtt  hordjuk, mellkas előtt. Tömegközlekedési eszközöknél a poggyászt magunk emellé rakjuk, olyan helyre ahol szemmel tartjuk. Látványosan nem fedjük fel hol tartjuk értékünket pl. váróteremben nem számolgatjuk a pénzünket.

X. Tétel

Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai

a) Sorolja fel a rendőr feladatait elsősegélynyújtáskor! Ismertesse a szívroham, szívinfarktus tüneteit és az ilyen esetekben alkalmazható elsősegély formáját!

Az elsősegély olyan azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyben a sérült részesül valamely sérülése vagy hirtelen egészségkárosodása miatt a mentők, orvos vagy más ellátására képes személy megérkezése előtt.

Az elsősegélynyújtás célja elsősorban az életmentés, másodsorban a további egészségkárosodás megelőzése és így a gyógyulás elősegítése.

Az elsősegélyt nyújtó kötelezettségei:

• A helyzet gyors és biztonságos felmérése
• Segítségkérés
• A sérülés vagy betegség mibenlétének lehetőség szerinti megállapítása
• A halaszthatatlan és helyes beavatkozások fontossági sorrendnek megfelelő elvégzése
• Intézkedés a sérült kórházba szállítására
• A sérült állapotának figyelemmel kísérése, ápolása a megfelelő személynek történő átadásáig.

Az elsősegélynyújtó feladatai:

• A helyszín felmérése (tájékozódás)
• A helyszín biztosítása
• Elsősegélynyújtás vészhelyzetben
• Értesítés, segítség kérése

Szívroham, szívinfarktus esetén bekövetkező eszméletvesztés tünetei:

• Rövid eszméletvesztés, az illető összeesik
• Nehezen tapintható pulzus a hirtelen bekövetkező vérnyomáscsökkenés miatt
• Feltűnő sápadtság

Elsősegély ebben az esetben:

• A beteg lefektetése, az alsó végtagok megemelése, alátámasztása
• A friss levegő biztosítása
• A ruházat meglazítása

Eszméletvesztés elsősegélye:

• A sokkot kiváltó ok keresése és felismerése
• A sérült vízszintes állapotba helyezése, a fejet a törzsnél mélyebben kell elhelyezni
• A ruházat meglazítása 
• A test betakarása, a lélegzés, pulzus folyamatos ellenőrzése

Szén-monoxid és szén-dioxid mérgezés elsősegélye:

• A mérgezett friss levegőre szállítása
• A légutak átjárhatóvá tétele
• A mesterséges lélegeztetés alkalmazása

Háztartási szerek okozta mérgezés elsősegélye:

• A légutak átjárhatóvá tétele
• Hánytatás
• Stabil oldalfekvő állapotba helyezés
• A mesterséges lélegeztetés alkalmazása

Maró hatású anyagok által okozott mérgezés elsősegélye:

• A mérgező anyag hatásmechanizmusának lassítása, közömbösítése
• Sav okozta mérgezés esetén lúgos anyag itatása (pl. szappanoldat)
• Lúg okozta mérgezés esetén ecet-savas oldat itatása
• Bő folyadékbevitel (pl. tej itatása)
• A mérgező anyag bőrfelületre jutása esetén bő folyadékos öblítés

Alkoholmérgezés elsősegélye:

• A légutak átjárhatóvá tétele
• Az interreakciók ellenőrzése
• Az interreakciók hiánya esetén újraélesztés
• Stabil oldalfekvő állapotba helyezés
• A kihűléstől való megóvás

Drog által okozott mérgezés elsősegélye:

• A légutak átjárhatóvá tétele
• Az interreakciók ellenőrzése
• A pulzus, lélegzés ellenőrzése
• Stabil oldalfekvő állapotba helyezés

1. Ételmérgezés elsősegélye:

• Fekvő helyzetbe helyezés, a beteg betakarása
• A folyadékpótlás biztosítása (pl. víz, tea)
• Orvosi tanács, segítség kérése

Vérzéscsillapítás módszerei:

• Ujjal történő nyomás

Nyomópontok:

• Felkari nyomópontok (a felkari verőér a felkar belső oldalán halad). Az ujj hegyével a felkar középső harmadában, a karizom árkában nyomás kifejtése a verőérre.
• Alsó végtagi nyomópont (a medencén átvezető verőér a combhajlaton keresztezi a medencecsontot). A sérültet behajlított térddel kell lefektetni, a verőeret a hüvelykujj erőteljes nyomásával kell elszorítani.

1. Kötözés: a sebre steril kötszert kel tenni, melyet pólyakötéssel kell rögzíteni.

Steril sebfedés a vérzés csökkentésére, a seb megvédésére, és a fertőzés elkerülésére alkalmas.

Körkörös pólyakötés célja:

• nyomás gyakorlása a sebre
• a kötszer megfelelő helyre tartása
• az ízület, végtag rögzítése
• a mozgás korlátozása

A kötözés általános szabályai:

• A kötszernek minden esetben túl kell érnie a seb szélein
• A sebet fedő géznek a sebbel érintkező részén sterilnek kell maradnia
• Ha a kötés átvérzik, azt nem kell levenni, hanem ismételten át kell kötözni
• A sebkötözéskor gondosan kezet kell mosni és eldobható kesztyűt kell viselni
• Kerülni kell a seb, illetve a steril géz érintését
• A kötözés nem lehet olyan szoros, amely akadályozza a vérkeringést

Törés elsősegélye:

• Csonttörés esetén gondoskodni kell a sérült testrész nyugalmi helyzetéről
• Végtagkötés esetén pólyamenetekkel vagy háromszögletű kendővel kell rögzíteni a sérült végtagot
• Tilos a törött csontvégeket helyreilleszteni!

Égési sérülés elsősegélye:

• A sérült lefektetése
• Az égett testfelület hűtése
• A pulzus, lélegzés ellenőrzése
• Szükség esetén újraélesztés
• Az égett testfelületről a ruházat óvatos eltávolítása
• Az égett testfelület lefedése steril anyaggal

b) Mutasson be („játsszon el”) egy igazoltatást!

A járőrvezető hajtja végig az intézkedést, ő igazoltat. A másik rendőr biztosítja a járőrvezetőt. Az igazoltatni kívánt személyhez biztonsági háromszögben állnak, azaz olyan pozícióban hogy el tudják hárítani a velük szemben esetlegesen felmerülő jogtalan támadást. Napszaknak megfelelően köszönnek, majd a járőrvezető felszólítja a személyt, hogy  igazolja magát. Elkéri a személyazonosításra alkalmas okmányait, majd ellenőrzi azok  valódiságát. Az adatok rögzítése után rádión lekéri a Központi Ügyeleten keresztül, hogy a nevezett személlyel szemben nincs-e érvényes elfogató parancs kibocsátva. Ha nincs semmilyen körülmény, ami miatt vele szemben intézkedni kellene, visszaadja okmányait, és befejezi az intézkedést. Ha az igazolt ember ellen elfogató parancs van érvényben, megbilincselve a rendőrségre vezetik. Ellenállás esetén kényszerintézkedést is alkalmazhat.

VIII.tétel

A szolgálati viszony létesítésének feltételei:

• önkéntes jelentkezés
• 18.életévet betöltött, de 35 évesnél nem idősebb életkor
• cselekvőképesség
• állandó belföldi lakóhely
• büntetlen előélet
• a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű)
• magyar állampolgárság
• a hivatásos szolgálatra- tervezett beosztáshoz- előírt egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálaton történő megfelelés
• egyes alkotmányos állampolgári jogok korlátozásának elfogadása
• megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek

 Hivatásos állomány tagjainak kötelességeik, korlátozott alapjogaik:

• a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása
• a véleménynyilvánítás szabadsága
• gyülekezési jog
• egyesülési jog
• a hátrányos megkülönböztetés tilalma
• jognyilatkozat tételéhez való jog
• az anyanyelv használata
• választójog
• a munka és foglalkozás szabad megválasztása
• a művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és tanítás szabadsága
• a szolgálatteljesítési idő, a pihenéshez való jog
• az illetményhez való jog
• jogorvoslati jogosultság

Lábnyomok rögzítésének eszközei:

Lábnyomok lehetnek:

• egyes nyomok és lábnyomcsapások
• mezítlábas, harisnyával (vagy egyéb anyaggal) fedett és lábbeli
• statikus és dinamikus
• térfogati és felületi
• irányvonal (a haladási irány a lábnyomok elhelyezkedése alapján)
• járásvonal (két szomszédos lábnyom pontjainak összekötésével nyert törtvonal)
• lépéshossz (az egymást követő lábnyomok leghátsó sarokpontjai között mért távolság)

Eszközök:

• gipsz (térfogati nyom esetén)
• szilikon gumi (térfogati nyom esetén)
• lábnyomfólia
• porozás eljárások (ezüstnitrittel)
• fényképezés
• gőzöléssel (ciánozás)
• eredetben (pl. lábtörlőre lépnek rá)